Háromgyermekes szülőkként ma már sokkal tudatosabban, több tapasztalattal és még erősebb belső hanggal haladunk a szülői utunkon. Az első két gyermekünknél még minden a “szokásos rendben” zajlott: megkapták a kötelező oltásokat, sőt még választhatókat is. A nagylányunknál később több probléma is előjött, és bár akkor még nem gondoltuk, hogy ezek mögött bármi összefüggés lenne, bennünk – főleg a férjemmel közösen – egyre több kérdés fogalmazódott meg.

A középső kisfiúnknál már bizonytalanabbak voltunk, különösen a BCG oltásnál kezdtünk el utánaolvasni, tájékozódni, gyanakodni. Végül ő is megkapott minden kötelező oltást, de a kérdések, az érzések ott maradtak bennünk. Amikor pedig Kamilla megfogant, tudtuk, hogy ezt most teljesen tiszta fejjel, minden információt és megérzést figyelembe véve szeretnénk eldönteni. (Hála Istennek, Kamilla születése előtt pár hónappal, rátaláltunk Angelikára és csapatára.)

Sokan kérdezték: “A másik kettő megkapta, akkor Kamilla miért nem?”

Mi pedig úgy éreztük: akkor lennénk igazán elégedetlenek magunkkal, ha úgy adatnánk neki valamit, hogy közben erős kétségeink vannak. Nekünk szülőként a legfontosabb, hogy szeretetből, felelősséggel és átgondoltsággal hozzuk meg a döntéseinket.

Kamillával egy csodálatos baba érkezett a családba. A nagy óvodás, a középső most kezdi az ovit, ami azt jelenti, hogy rengeteg bacit hoznak haza. Kamilla négy és fél hónapos, és mindössze egyszer volt egyetlen éjszakára lázas, párszor folyt az orra, és olyankor néhány napig köhécselt. Pedig a családban volt minden: felsőlégúti betegségek, influenza, kéz-láb-száj betegségek..

Kizárólag anyatejes, és már egy hónaposan sokszor aludt 7 órát egyhuzamban. Bár mostanra visszaállt a 2-3 felébredésre, de sosem kel sírva: halkan mocorog, odabújik, szopizik, és már alszik is tovább. Nyugodt, kiegyensúlyozott kis lélek. Bárki kézben tarthatja, mosolygós, barátságos baba. A pocija mindössze párszor fájt, és akkor is én voltam a ludas a helytelen étkezésemmel.

Fejlődésben ügyes és kíváncsi: már forog, és elkezdte a kúszást is. Ha nem éhes vagy álmos, hosszú ideig elvan és jól érzi magát a játszószőnyegen. Miközben anya tornázik, takarít vagy pakolászik -  szeret nézelődni, játszani, felfedezni – anélkül, hogy panaszkodna. Egyszerűen boldog, kiegyensúlyozott része a mindennapjainknak.

És ami még nagyon fontos: hálásak vagyunk, hogy rátaláltunk Angelikáékra. Megmutatták, hogy létezhet egy másféle út is – olyan, ahol meghallgatják az embert, ahol teret kapnak a kérdések, és ahol támogatást kapunk abban, hogy a saját családunk számára megfelelő döntéseket hozzuk meg. Sok nyugalmat, biztonságérzetet és emberi odafigyelést kaptunk tőlük, és jó volt érezni, hogy nincsenek tabuk, hogy lehet beszélni félelmekről, dilemmákról, útkeresésről.

Kamilla számunkra maga a bizonyosság. Megerősített abban, hogy érdemes hallgatni az ösztöneinkre, hogy szabad kérdezni, és hogy minden döntést a gyerekeink iránti szeretetből hozzunk meg.

Ő a mi nyugodt, mosolygós kis csodánk – és hatalmas ajándék a családunknak.

Egész terhességem alatt rágódtam az oltásokon. Sejtéseim már voltak róla, hogy kárt is okozhatnak. Óvónő vagyok, és a kollegáimmal teljesen bizonyosak voltunk benne, hogy az autizmust a vakcinák okozhatják. Négy nővérének problémái miatt is rágódtam a kötelező gyerekoltás dilemmán, hogy mihez kezdhetnék ezzel szemben, kivel beszélhetném ezeket meg, tudniillik a kérdéseimet.

Nagyon meghökkentő, hogy pont az orvossal, orvosokkal ezt nem lehetett. Nem kommunikáció volt velük a kapcsolatom, hanem én voltam a közönség, ők a színpadi szerepben szinte.

Aztán rátaláltam idén tavasszal Angelikára a Facebookon. Már kezdett nagy hangja lenni akkoriban! Neki és munkatársainak köszönhetően már ügyvédi segítséggel szültem Baján.

A korházban emiatt mindent megbeszéltek velem: milyen beavatkozást szabad, mit nem. Még szülés közben is megkérdeztek. Korrektek voltak, kommunikáltak velem. De egy ügyvédi levél miatt. Korábbi szüléseimnél nem tapasztaltam ekkora kommunikációs hajlandóságot, hogy informáljanak engem a körülöttem zajló dolgokról. Mindegyik szülésemnél kedvességet persze azt tapasztaltam, de vagy nem mondtak semmit a lényegről, vagy ha észnél voltam, akkor faggatásra csak.

Megszületett könnyen. Kirobbant belőlem - mondta a szülésznő, a második fájásra. Majd napokkal később elkészült a záróm, a babáé is. És itt jött a kézifék!

Mégsem engedhet haza! - mondta a gyerekorvos - mert nem kapott BCG oltást Jonatán, és meg kell figyelniük őt egy hétig körülbelül. Mondtam: akkor megyek haza engedély nélkül. Vele.

Ügyvédi telefonos segítséget egyből kértem. Lehetőségeim között szerepelt, hogy lépjek le vele cuccok nélkül most, nem zárhatnak be a kórházba. Nos, én előbb imádkoztam. Egyedül voltam a szobában kicsimmel, és gondolkoztam - ennyire nem lehet, hogy végletekig menjen mindenki! Én hiszek a vitában. Kimentem a gyerek orvoshoz, és üzenték, mindjárt felkeres, csak tárgyalja Kecskeméttel az ügyemet.

Órák teltek el. Az eredmény: a zárójelentésre ráírták, hogy el kell mennem immunológiai vizsgálatra vele Szegedre. Beleegyeztem. Ilyen huzavonával juthatott haza egy baba, akit nem olthattak be azonnal a születése utáni második napon. Immunológiai eredménye meglett nyár végére Szegeden. Egészséges.

Lakhelyem szerinti védőnőm és háziorvosunk semmivel nem zaklat, nem jártak el eddig velünk szemben jogtalanul. A védőnővel baráti a kapcsolatom szinte. Pedagógus lévén, tájékoztattam őt szándékomról a legelején, de csak félévesen indult el az oltásmentesítése a picinek.

Jonatán az ötödik gyermekem, de az első oltatlan. Kirobbant belőlem, és ez a kirobbanó öröm még ma is tart: folyton mosolyog bárkire. Apukája azt mondta, azért jött ő közénk, hogy mosolyogni tanítson meg minket.

Két hetes korától hosszan alszik esténként 6-7 órákat. Napközbeni ébredéseinél ritkán volt, hogy sírva kelt. Amikor nagy éhség keltette, csak akkor, de legtöbbször úgy ébredt fel, mint egy nagy gyerek: békésen, mozogva, puha takarót babrálva, várva anyát gügyögve.

Bőre egyszer nyáron nagyon befülledt a pelenkába, ami látszódott rajta: csúf piros nyomok - orvos szerint már gombásodni kezdtek. Estére már végleg eltűntek, külön kezelés nélkül.

Jó erőben levő gyermek, erősen markol, kapaszkodik nagyon. Étvágya kiváló. Már a hozzátáplálást is élvezi, az új ízeket. Sosem volt gond hasfájással. Evések utáni ficánkolással kéri a felvételét, és a levegő büfi távozása után egyből komfort érzete van újra.

El bírtam vele menni 2 órás szülői értekezletre. Végig figyelt ölemben, és külön tanári dicséretben részesült, hogy nagyszerű baba. Nagyon sokat utaztunk az elmúlt félévben. 2-3 órányi oda utakat plusz visszafelé és ezeket mind - mind türelmesen elbírta, evések mellett.

Nővérei köhögésekor pár hete ő is lebetegedett, tüdejére ment rá. Láza nem volt, kapott gyógyszert, és pár nap alatt kigyógyult a höröghurutból félévesen.

Testvéreinél sajnos tapasztaltam kisebb korukban lázgörcsöket, sokszori lebetegedést, ekcémát, allergiát, tavaly a hetedikes oltásnál enkefalopátiát - ez szinte zombisította a leányt. Se a memóriája, se a reakciói nem voltak normálisak. Iszonyú lassú volt, és az oltakozása után nekem 6 hónapos terhesen két hónapig elhúzódó höröghurut betegségem lett. Terhesen nem szoktam beteg lenni pedig! Most 1 évvel később már kezd újra élhetőbben reagálni a nagy lány, iskolában is jobbak lettek az eredményei. Képes egyedül is tanulni már, de tavaly csak hosszas magyarázataimmal értett meg mindent is. Csak az oltás mellékhatásaként tudtam a miérteket megmagyarázni ezzel kapcsolatban.

Nagyobb gyermekeim már mondogatták, őket mért engedtem beoltatni? Akkor nem volt semmi tudásom róla, hogy mik a rizikók. Senki más sem igyekezett engem felvilágosítani mind a jogaimról, mind a vakcinák kis betűs részleteiről. Az Ördög mindig a részletekben bújik meg, nemde? Információ hiányom ellenére csak hittem, hogy mindegyik oltásuk előtt imádkozom is értük, így rendben lesznek.

Jelenleg már sokkal többet tudok és merek! És jelentem: én anyatigrissé lettem!!! Védem a gyermekeim bárki és bármivel szemben, hálát adva az isteni gondviselésnek és a józanésznek! Gyermekeink mostani biztonsága hozadéka majd a biztonságos jövőnknek is. 

Nagyon régóta tervezek már bejelentkezni Nektek a jelenlegi helyzetekről, de apa és anya nem adott hozzá technikai eszközt, hogy gyorsan megírjam mondandóm. Ezért az éjszakák folyamán kellett papírt, ceruzát és fejlámpát fognom, hogy megosszam Veletek az elmúlt 3 hónapot.

Képzeljétek, már 6 hónapos vagyok, és sok mindent történt velem a legutóbbi bejelentkezésem óta.

Megdupláztam a születési súlyomat, növök mint a gomba. A hozzátáplálást nagyon szeretem, és imádom a különféle püréket fogyasztani. Minden apró morzsaszemet kiszúrok a lakásban, rengeteget kacagok, a legkisebb hangokra is odafordítom a buksim, és kíváncsian várom, hogy mi is történik valójában.

Sikerült családon belül már mindenkinek bemutatkozni, és mindenki körbeölelgetett. Nagyszüleim is imádnak velem lenni. Mami sokat segít anyunak, és csak azon szoktak veszekedni, hogy kell-e rám zokni vagy sem. Természetesen mindig van rajtam, ha mami itt van; jobb a békesség.

Már anya elvisz néha bevásárolni. Képzeljétek, Ausztriában is jártam már, ahol hemzsegnek a bacik, egy hatalmas plázában, és eltöltöttünk ott pár órát anyuékkal. Ami hihetetlen a mai világban, hogy nem lettem beteg a sok embertől és a környezettől.

Ám a jók mellett sajnos történt egy kis rossz is az utóbbi hónapokban, hisz én sem vagyok tökéletes.

Sajnos sokat puffadt a pocakom (anya tejcinének vannak előnyei és hátrányai is). Plusz, megindultak az első fogaim, és emiatt sokszor nem hagytam anyát és apát aludni éjszaka. Eddig, ha este 20 óra körül elmentem álomföldre, akkor csak hajnalban keltem 4 óra magasságában, de az utóbbi hónapokban 2 óránként keltettem a családot, és emiatt anya sokszor fáradt volt.

Abban reménykedtek, hogyha éjszaka sokszor felkeltem, akkor majd napközben bepótolom. Bevallom, nagyon kíváncsi vagyok a világra, és napközben is 2x aludtam 30-40 perceket, ami, valljuk be, nem sok. Cserébe mindig találok valami érdekeset a lakásban vagy babakocsizás közben.

Apropó, babakocsizás: imádom. Friss levegőn pár perc nézelődés után már nyomom is a szunyát, de ott is szigorúan csak 40 percet. Többet nem szabad, mert biztos lemaradnék valamiről.

Fejlődésemet nézve, a védőnői papíron minden vizsgálaton, kivéve egy pontban, mindent teljesítettem.

Az a fránya fordulás valamiért nem a kedvencem. Megcsináltam már többször is, nem nagy mutatvány. Bár ilyenkor anya és apa valamiért nagyon körbe ujjongva dicsér, de nem értem, mire ez a nagy felhajtás, majd fordulok akkor amikor akarok.

A doktornőnél a szűrővizsgálatokon kívül sosem kellett még megjelennem, mivel még nem voltam beteg. Általában 2-4 percet töltök ott, mert elmondása szerint mindent rendben talál. Valami szurit szokott emlegetni, de fogalmam sincs, hogy ez mit jelent. Anya és apa megszokta köszönni az aggódását, de még mindig rejtély marad számomra, hogy ez mit is jelent. Egyébként még az orromba szokott néha lenni egy kis váladék, de apa ezt fürdés közben nagyon ügyesen kibányássza.

A nyakam szokott néha még kipirosodni, mert a zsírpárnáim miatt nehezen levegőzik, és beszokott folyni anya tejcije. A szüleim szoktak rá tenni egy kis kenőcsőt, és szépen elmulasztja. Jut eszembe, apuék mindig csócsálnak a puha, sima bababundám miatt, amit nagy kacagással szoktam díjazni.

A pocakomra pedig szoktam kapni püré mellé valami zöld izét, aminek nagyon jó íze van, és anya azt mondta, hogy ez segít, hogy könnyebben távozzanak a kellemetlen szelek. Szerencsére van benne valami, mivel már elmúltam 6 hónapos, és mindennap már picit könnyebb az élet a kényelmetlen szelek nélkül.

Köszönöm, hogy elolvastad az eddigi legizgalmasabb 6 hónapomat. Pár hónap múlva újra jelentkezek.

Üdvözlettel,

ZDominik

Zénó kezdettől fogva nyugodt, kiegyensúlyozott baba. Sosem volt has-fájós. Sírni csak akkor szokott, ha éhes, ha szeretné, hogy kézben legyen, vagy ha épp jön a foga. Hat hónapos koráig kizárólag anyatejet kapott, most pedig szépen, lassan haladunk a hozzátáplálással. Nincs semmi gond vele, nyitott, érdeklődő, ügyesen kóstolgat.

Az éjszakáink is egész jól alakulnak. Fogzás idején gyakrabban kel, de alapvetően jól alszik – 3-4 órát is egyben. Nem szokott sírni éjszaka, én akkor kelek, ha mocorog vagy megérezem, hogy szüksége van rám.

A mozgásfejlődése szépen halad: három hónaposan már átfordult, hét hónaposan elkezdett kúszni, most – nyolc hónaposan – már rendesen térdel, próbálkozik a mászással. Látszik, hogy nemsokára indul. Nagyon ügyes!

A bőre szép, érzékenység csak minimálisan van. Popsikenőcsöt csak akkor használok, ha fogzás miatt kipirosodik, egyébként nincs rá szükség. A teste szárazabb típusú, de ez az apukájára is jellemző, így szerintem öröklött dolog, nem jelent problémát.

A legfontosabb számomra, hogy Zénó eddig még sosem volt beteg. Teljesen egészséges kisfiú. Nagyon figyelmes, okos: már 7 hónapos kora óta visszajelez például fejrázással vagy bólintással, reagál szavakra, mint az “anya” vagy az “apa”, és ha éhes, jelzi a “mamma” szóval. Négy foga már kibújt, kettő pedig most van úton.

Összességében Zénó egy kiegyensúlyozott, nyugodt, derűs baba, akit boldogság nézni. Tényleg csak a fogzás viseli meg néha – egyébként egy vidám, mosolygós, csodálatos kisfiú.

Orvosok által is gyakran ajánlott újszülötteknek. Steril olajban felfüggesztett egyetlen, jól tolerálható törzset tartalmaz. Stabilizálja a vékonybél laktobacillus flóráját, csökkenti a kóros immunreakciókat (IL‑10 szintet emel, TNF‑α‑t csökkent), és bevált oltás utáni irritációk, puffadás és nyugtalanság esetén.

2️⃣ Protexin Restore Baby (Bifidobacterium infantis, B. breve, L. rhamnosus GG)

Vény nélkül kapható, többkomponensű probiotikum, kifejezetten újszülött‑ és csecsemőkori mikrobiom‑helyreállításra fejlesztve. A vastagbél bifidobacillus populációját is erősíti, így a bél‑immun kapcsolatok szintjén hatékonyabb. Naponta 1 adag tasak (0,5–1 g) anyatejbe keverve elegendő.

3️⃣ Lactoflor Baby cseppek (L. rhamnosus, L. reuteri)

Szoptatás mellett biztonságos, szintén egyszerű, olajbázisú formula. A L. rhamnosus antivirális immunmodulátor, a L. reuteri pedig a bélhám integritását védi.

4️⃣ Floradapt Infant vagy Linex Baby por

Bifidobacterium breve és L. rhamnosus törzseket tartalmaznak, és újszülöttkortól adhatók. A Linex minden adagját frissen érdemes elkészíteni, mert a kapszulás forma oxigénre hajlamos szétesni.

További tudnivalók:

Érdemes napi egyszeri adagolással alkalmazni valamelyiket (vagy kombináltan, de egyszerre mindig csak egy készítményt), hogy a bélbaktérium‑kolonizáció stabilizálódjon.

Ha a baba antibiotikumot is kapott bármikor a közelmúltban (például kórházi profilaxis formájában), akkor kezdés előtt egy nap szünetet tartani érdemes, és legalább 3 hónapig célszerű fenntartani a probiotikus támogatást.

A cél itt nem pusztán az emésztés javítása, hanem a mukózális immunrendszer újrakalibrálása: a Bifidobacterium infantis és breve helyreállítja a butirát‑képző mikrobiotát, míg a L. reuteri és L. rhamnosus csökkenti a Th2 domináns, allergiás‑gyulladásos reakciókat.

Írta: Angelika Mihalik

Kisfiam császárral született. Kérésünkre, a késleltetett köldökzsinór elvágásának eleget tettek, továbbá a BCG oltást sem kapta meg. Külön kértem, hogy 48 órán belül minden szükséges vizsgálatot végezzenek el, mert mihamarabb szeretném őt haza vinni.

Dominik 100%-ban anyatejes. Enyhén hasfájás volt kb. 3 héten keresztül, amire gyors gyógyír volt egy kis minőségi pro-biotikum. Az egyik szeme kissé váladékos volt az első héten, de ezt is sikerült orvosolni kamilla teás törölgetéssel csupán 3 napon belül. Egy hónapos korára már az anyatejtől megjelenő pici piros pöttyök is teljesen elmúltak az arcán. Nem sárgult be, nem volt sírós, egy héten belül visszanyerte a születési súlyát, és azóta is gyönyörűen gyarapszik.

Az alvás eddig még nem jelentett problémát. Az első hónap folyamán, Dominik csak evett és aludt. Ebben az időszakban éjszaka is aludt 4/5/6 órát már születéstől fogva. A második hónap folyamán jelentősen megnőtt az éjszakai alvás időtartama, hiszen ekkor már az átlagos 5 óra helyett 7/8 órákat aludt. Dominik majdnem 2 hónapos és 9/10-től hajnali 4/5-ig alszik. (Újszülött mellett 7-8 órás éjszakai alvás óriási kincs!)

Dominik csak akkor sír, ha éhes, vagy ha esetleg szüksége van egy kis komfort-cicire. Reggeli rutinná vált a fél órán át tartó fókuszált nyöszörgés + morgás kombináció, amíg sikerül végre kakilni. Sírás ilyenkor sincs.

Védőnőnk elmondása szerint Dominik fejlődése az átlagnál előrébb jár a következőkben: (1) hason fekve fej emelése és annak hosszas tartása + forgatása, (2) tartós figyelem, és (3) intenzív érdeklődés a külvilág felé.

Dominik 8 hetesen 5.65 kg és 60 cm, tökéletesen egészséges, és minden eddigi szakvélemény szerint gyönyörűen fejlődik. Végül, de nem utolsó sorban, Dominik vidám kisbaba, aki reggelente mosollyal köszönti a szüleit!

Anyunak egyébként volt lehetősége Ausztriában megszülni engem, ezért inkább erre esett a választása, amit egyáltalán nem bánt meg elmondása szerint.

Minden reggel kiosont a szobából, amíg én aludtam, és várta őt a svédasztalos reggeli. Majd mindig bejött zavarni minket egy hölgy azzal, hogy az 5 fajta menü közül mit szeretne ebédelni és vacsorázni, amit én nem értettem, mert nekem mindig ugyanaz volt a reggeli, ebéd és vacsora.

3 csodálatos napot töltöttünk együtt ebben a kórházban, és senki sem akart belém szúrni semmit. Sőt anyu és apu megkérdezte a BCG oltást, hogy itt mi a szokás és felvilágosítottak minket, hogy 0,1% az esélye a megfertőződésnek, és a sok mellékhatás miatt egyáltalán nem ajánlatos, így sikerült megnyugodnom, hogy nem kapok semmilyen szurit.

Otthon szerető környezetre találtam, ahol elviselik a sírásomat, mikor éhes vagyok, vagy mikor a szelek gyötörnek, de anyu és apu arra bíztat, hogy meg kell küzdenem sajnos ezekkel az időkkel, mire felépül az én saját kis bélbacigyáram, amivel teljes erővel fogok küzdeni a rossz bacik ellen.

Az első találkozás az orvosommal nem volt annyira kellemes, mert picit könnyezet a szemem. Kaptam tőle olyan szemcseppet, aminek a betegtájékoztatójába az volt beleírva, hogy 1 éves kor alatt tilos a felhasználása, ezért mami és papi úgy döntött, hogy maradnak a jól bevált kamillás törölgetésnél, ami pár nap alatt meg is szüntette a problémámat.

A fejlődésemet nagyon gyorsnak tekintem. Már 8 hetesen szinte végig aludtam az éjszakát, hagytam, hogy anyu is pihenjen végre a 3 óránkénti etetések után. Csak akkor sírtam, ha éhes voltam, netán szelek gyötörtek, vagy nehezebben jött ki a kaki, de anyu cicijén mindig megnyugvást találtam. Soha nem keltem éjszaka ordítva mindenfajta indok nélkül, és képzeljétek, a 2 hónapos szűrővizsgálaton már kinyomtam magam hason, és elnéztem jobbra és balra is.

Azóta még többet fejlődtem, hiszen már percekig tudom magam tartani hason a földön, de ehhez le kell kötni a figyelmem mondjuk egy jó kis könyvvel, illetve sokat vagyok fent nappal, és fedezem fel a kis környezetem.

Szerintem van egy második nevem is, mert sokszor Michelin babónak neveznek, biztos a zsíros kis tokám, és a húsos testrészeim miatt, hiszen már 6,27 kg és 61 cm vagyok.

Tovább gondolva most jut eszembe még az is, hogy gyakran hallom tőlük azt, hogy milyen selymes a baba bőröm, és hogy elvisznek baba reklám válogatásra a szép bundám miatt. Remélem csak viccelnek, nem vágyom a reflektor fényre.

Összefoglalva, hihetetlen, de eltelt már 3 hónap, mióta kibújtam a világra, és olyan mintha tegnap lett volna. Jelentem kiválóan érzem magam, nyílik ki a világ számomra és napról napra egyre ügyesebb és teltebb leszek.